SeminariumCentrale


A tartalomhoz

A MEI alapszabálya

Történelem > MEI


A MAGYAR EGYHÁZIRODALMI ISKOLA
ALAPSZABÁLYA


Tartalom:

1996. IV. 6-tal jóváhagyott szabályzat

* Általános rendelkezések
A MEI céljai és feladatai
Gyakorlati célok
Tagsági viszony
A tagok főbb jogai és kötelességei
A MEI szervezete és működése
A MEI gazdálkodása
Módosító határozat



1. Általános rendelkezések

A társulás neve: A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája (MEI)
Székhelye: H-1053 Budapest, Papnövelde u. 7.
A MEI jogi személyiség nélküli egyházi magántársulás, amely az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében működik.

2. A MEI céljai és feladatai

A MEI 1831-ben alakult, mint a budapesti Központi Papnevelő Intézet (KPI) növendékeinek önképző köre.
A MEI elsődleges célja, hogy a Budapesten tanuló papnövendékek kulturális életéhez biztosítsa az anyagi és technikai feltételeket, hogy megszervezze a tagok bekapcsolódását a főváros kulturális életébe, előmozdítsa az önálló teológiai munkát.
A MEI kreatív és szabad szellemi műhely, amely így folytatja az önképzőköri hagyományokat: elősegíti a tagok irodalmi, zenei és képzőművészeti tevékenységét.

Az egyesület sajátos célja, hogy ápolja a nevében is szereplő katolikus egyházi irodalom hagyományait.

3. Gyakorlati célok

önálló irodalmi és teológiai munka, fordítások
a MEI munkáját bemutató kiadványok megjelentetése:

- három évente terjedelmesebb tanulmány- és fordításgyűjtemény (Munkálatok)
évente többször időszakos kiadvány (Centralista)

egyházzenei élet - képzőművészeti tevékenység
a MEI-n belül a tagok előadásai a teológia, a társadalomtudományok és az irodalom területéről
színházi előadások, koncertek és kiállítások látogatása
kihasználva, hogy Budapest az ország kulturális-szellemi központja, e terület jeles képviselőinek meghívása
a könyvtár fejlesztése és gondozása

4. Tagsági viszony

A MEI tagja a KPI minden növendéke, tanulmányainak megkezdésétől fogva.
A tagság a KPI-ben folytatott tanulmányok befejezésével illetve a hallgatói jogviszony más jogcímen való megszűnésével automatikusan véget ér.

5. A tagok főbb jogai és kötelességei

A MEI tagja jogosult:

a MEI céljai és feladatkörébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni, és a döntésekben szavazati joggal részt venni,
a MEI rendezvényein részt venni,
a MEI tisztségeibe való megválasztásra.

A MEI tagja köteles:

az egyesületi életben részt venni,
tisztségbe történt megválasztása esetén azt legjobb tudása szerint ellátni.

6. A MEI szervezete és működése

A MEI illetékes egyházi főhatósága a mindenkori esztergom-budapesti érsek.
A MEI közvetlen felügyeletét a KPI mindenkori prefektusa látja el.
A MEI vezető szervei a taggyűlés és a vezetőség.
A taggyűlés a tagok összességéből áll.
A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

* szavazással megválasztani a vezetőséget,
* a vezetőséget, illetve egyes tagjait szavazással fölmenteni,
* a vezetőség tagjainak lemondását elfogadni,
* az alapszabályt megállapítani és módosítani,
* a MEI konkrét programjairól dönteni.

A taggyűlés és a vezetőségi ülés akkor határozatképes, ha ezen a részvételre jogosultaknak több mint a fele jelen van.
A határozatokat egyszerű többséggel, nyílt vagy titkos szavazással hozzák.
Titkos szavazást kell tartani a vezetőség megválasztásánál, illetve, ha szótöbbséggel így határoznak.
A vezetőség 6 főből áll, megbízatását 1 évre kapja. A vezetőség szervezi és irányítja a MEI munkáját. Tevékenységéről rendszeresen tájékoztatnia kell a taggyűlést, jelentősebb kérdésekben köteles kikérni annak állásfoglalását.
A vezetőség köteles legalább évente egyszer összehívni a taggyűlést.
A MEI elnökét és titkárát a IV., V. illetve a VI. évfolyamból választják, egy évre szóló megbízatásuk a MEI munkájának folyamatossága érdekében még egy évre meghosszabbítható.
Az elnök képviseli az egyesületet és irányítja munkáját, céljainak megvalósítását, gondoskodik az alapszabály megtartásáról.
A titkár akadályoztatása esetén helyettesíti és segíti az elnököt.
A többi tisztségviselő a II., III., IV., V. és VI. évfolyamból választható.
A pénztáros kezeli a MEI pénzét, a pénzügyi helyzetről évente köteles beszámolni a taggyűlésnek.
A jegyző vezeti a MEI naplóját, szerkeszti a kiadványokat és más vizuális megnyilatkozásokat.
A könyvtáros vezeti a könyvtárat, felelős a könyvállomány megőrzéséért és fejlesztéséért.
A kulturális programok felelőse figyelemmel kíséri a fővárosi színház- és koncertműsort, valamint megszervezi az ezeken való részvételt.
Egyes részfeladatok elvégzésére megbízottak jelölhetők ki.

7. A MEI gazdálkodása

A MEI működésének célját szolgáló javak (pl. a könyvtár állománya, különböző adományokból és alapítványi pályázatokon - pl. könyvtárfejlesztésre, kiadványok elkészítésére, rendezvények szervezésére - elnyert támogatások) a KPI tulajdonát képezik, a MEI saját szervei útján kezeli őket.

A fent említett javak kizárólag a MEI sajátos céljaira használhatók fel.

Budapest, 1996. IV. 6.

Karaffa János

1995/96 évi MEI elnök

Az alapszabályt jóváhagyta:
Dr. Paskai László
esztergom-budapesti érsek



8. Módosító határozat

(A MEI alapszabályának a vezetőség választásával kapcsolatos kiegészítése)
A MEI 1997 szeptemberi taggyűlése a következő kiegészítést fűzte a MEI Alapszabály 6. pontjához:
"A MEI vezetőségének megválasztása a hagyományok és a szokásjog alapján a következőképpen történik:
1. A MEI tagsága az elnököt közvetlenül választja.
Ha az első fordulóban a jelöltek egyike sem szerez 50%+1 szavazatot, akkor 2. Fordulóra kerül sor, amelyben már csak az előző forduló 1. És 2. Helyezettje választható.
Visszalépés esetén ismételt választásra kerül sor a fennmaradó jelöltek közül.
2. A MEI vezetőségét a tagság közvetve választja.

A MEI elnöke javaslatot tesz a vezetőség összetételére vonatkozóan, és azt jóváhagyásra a tagság elé terjeszti. A tagság ezáltal közvetett formában gyakorolja az alapszabályban rögzített választási jogát."

Marton Zsolt

1996/97 évi MEI-elnök.

Az alapszabály módosítását a tagság jóváhagyta.

Főoldal | Történelem | Közösség | Képtár | Kapcsolat | Oldaltérkép


Almenü:


Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe