SeminariumCentrale

Vonzás

16 éves voltam, egy lánnyal jártam, s valahol mélyen érezni kezdetem azt a különös vonzást, amit Isten hívásának neveznek. Szerelmes voltam, ezért ezzel a belső irányultsággal nem nagyon törődtem, ám ennek a párkapcsolatnak vége lett és ez a lassan mindent átfogó érzés meggyőződéssé formálódott. A Jóisten szabadon kínálta föl, és én szabadon - minden belső és külső kényszer nélkül - fogadtam el és válaszoltam, válaszolom meg.

Beléptem a Szemináriumba, egyre többször - egyre mélyebben találkozok a Jóistennel, és tapasztalom, hogy a Vele és Érte lét az én boldogságom forrása. Neki és az Egyházának való önátadás kalandja adja létem értelmét. Senki mással nem cserélnék.

Aki felismeri, elfogadja, és megéli a hivatását az az ember él igazán, és ez lehetséges, de még mennyire.

IV. évf. kispap