SeminariumCentrale

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:


KÖSZÖNTŐ



















Rektori beköszöntő


Azt írja Nyssai Szent Gergely a zsolozsma 26. hetének szombati második olvasmányában, hogy "az embertársak szolgálatának teljesen ingyenesnek kell lennie, és olyannak, mintha kamatostul kellene a tartozást megfizetnünk. Illő ugyanis, hogy az elöljárók vállalják magukra a munka nagyobb részét, és alázatosabbak legyenek a rájuk bízottaknál, őket szolgálva s nekik példát adva értük szenteljék életüket, hiszen akik az ő hűséges gondoskodásukra vannak bízva, azok Isten tulajdonai. Az elöljáróknak úgy kell tehát gondoskodniuk testvéreikről, mint akik olyan kisgyermekeket tanítanak, akiket maguk a szülők bíztak rájuk. Ha ilyen érzülettel lesztek egymáshoz, tanítottak és tanítók, ha az előbbiek készségesen engedelmeskednek a parancsoknak és irányításoknak, az utóbbiak viszont örömest vezetik testvéreiket a tökéletességre, és megelőzik egymást a tiszteletadásban, akkor már itt a földön angyali életet élnek".

Legyen ez a célja közös feladatainknak. Szeretném, ha nemcsak elöl állnánk, de elöl is járnánk a papi erényekben minden magamutogatás nélkül, azaz csendesen és szerényen, de hatékonyan. Hiszen nincs nagyobb nevelő erő, mint a jó példa, ha a papságra áhítók azt látják, hogy maguk az elöljárók is tisztelik és szeretik egymást, a hivatásukat, és szívvel-lélekkel, azaz nem béresként végzik azt a munkát, amit számukra kijelölt az elöljárói akarat. Ez lenne az a nagyobb rész, amit az elöljáróknak kell vállalniuk. Az elöljáró ráébreszti a növendéket a papi eszményre és megerősíti abban. A növendék pedig lelkesen nekilát a papi erények, vagyis lelkipásztori tökéletesség kimunkálásának, hogy majd, amikor a püspök felszenteli és küldi, akkor készen álljon, mondva: Küldj, ahová akarod, és én oda fogok menni. Hát ebben állna a hivatásgondozás a szeminárium falai között.

Mindazokat
a változtatásokat, melyeket eddig elrendeltem, ennek a célnak a szolgálatában állónak ítéltem, és remélem, hogy nemcsak a létszám, hanem a lelki- és szellemi igényesség és a papi szolgálatra való eltökéltség is fokozódni fog ebben a papnevelő intézetben. Mert hát ez lenne Isten valódi áldása.


Dr.
Kuminetz Géza
rektor



Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz